Adam
Próbálok most elfogultan írni, de sajnos ez ilyenkor nem megy. Ilyenkor sose lehet. Pedig tényleg szeretnék erős szívdobbanás nélkül írni, vagy anélkül ránézni a képre, hogy elöntene a forróság. Adam maga az álom pasi. Helyes, gitározik, énekel, vagány, menő...a lányok álma. De azért csak addig ameddig valaki nem kerül vele egy osztályba. A művészeti gimiben egy osztályba kerültünk. Volt időm megismerni. Mindenki szereti a visszafogott srácot, fülében a zenehallgató, és laza mosollyal az arcán bámul. Ja..amíg hozzá nem szólsz. Mert onnantól egy utolsó bunkóvá változik, nem mellesleg a flegma beszólásai nem egyszer törték össze a szívemet. Pedig nem szeretném szeretni, nem szeretnék érezni iránta semmit. Komolyan semmit!
|